Azt kívántam magamnak, hogy az utcán vérbe fagyva,
Haljak meg mindenkitől távol, magányosan kitaszítva.
Ültem a teraszon a cigit kartonszámra szívva,
Az öngyilkosság gondolatát mindig az agyamban tartva.
Minden egyes éjszaka bőgtem, mint egy ökör,
Elegem volt már abból, hogy én voltam a szemetes vödör.
Amibe beledobhattál bármit, mondhattál rá bármit,
Hozzám mindig jöhettek hisz vigasztaltam bárkit.
De én nem kaptam ezt vissza mikor rám szakadt az égbolt,
Mindenki csak basztatott és rosszabb lett mint volt.
Már csak egy fekete folt, hisz már nagyon régen volt,
Akadt olyan ember, aki barátként csak előre tolt.
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Vélemények