Ma annyira, de annyira hihetetlenül szar napom van...nah de ne szaladjunk ennyire előre.
1 millió ember esik le valami magasról. Azoknak a fele esik le fáról. Azoknak a fele szerez 8 napon túl gyógyuló sérülést. Ezeknek az ötöde kerül miatta kórházba. Nekik csak 10 %-t kell megműteni. Ha ezt az 5000 műtött-fáról-leesett embert korelosztásban nézzük, csak minimális hányada a 80 évet betöltött. Ebből csak EGY a rokonom. EGY, aki 24 órás ügyeletet kap. EGY, aki folyamatos gyógyszeres ellátást. És ezaz egy, akinek a szervezete nem bírta a megpróbáltatást.... Még mai napig nem tudom fel fogni, hogy miért kellett egy életerős 80 éves embernek belehalnia 2 kg szilva szedésébe.
De hogy még csavarjak a történteken - és persze, hogy csavarok is, mivel a mi családunk nem egy egyszerű esett, és nálunk nem történik semmi sem a szokásos módon-... miért ne pont velünk történne, hogy a temetés után 4 nappal szívinfarktust kap az özvegy?!
Nem állt meg az élet. Nálunk, mindig történik valami. Mostanság velem az, hogy egyetemt, várost, életet váltottam. Persze másfél nap alatt megtettem 800 kmt. Meg szoptam a faszt még ma délben is. És még szopni is fogom jó pár hétig. De Edóval jól ki is röhögtük magunkat. "Figyu már, most ez a srác azért köszönt ránk, mert ülünk itt a napon, mint 2 nagy rakás szar kupac?!"
Lelkiproblémám jelenleg csak annyi, hogy merjek kockáztatni és utána lapítsak, mint aki jól végezte dolgát VAGY szóljak, és szopjak?
B b+, rossz hatással vagy rám. Én is csak faszt szopok, és baszogat az élet.
Vélemények