Próbálom a leghiggadtabban elfogadni a tényt, hogy megint vége. Ennyi volt. Feladom.
Hullámok összecsaptak a fejem felett. Ez már rajtam is túlmutat. Rá kellett jönnöm, hogy felesleges volt ez a 4 év. Rossz döntés volt.
Most sodródom. Talpon maradok. Nem hagyom magam. De nincs erőm.
Meg kell tennem. Haladnom kell. Valamerre biztos.
De merre?
Mi a fasz történik velem? Sors bácsi most miért szeret ennyire?
Kezdődött azzal, hogy vizsgaidőszak van. Merő agyfasz közepette készültem 4 vizsgára. Teljesítettem a lehetetlent. 75%os hetet zártam - pedig még 1 vizsgaeredményt nem is tudok. Közben ért sok pozitív impulzus Nnel kapcsolatban is. Együtt tanultunk, meg mézesmázos volt.
Majd jött a szombat, amire eleve úgy készültem, hogy szúserúla party lesz. Hát lett is. Pedig este 6ig még nem is volt kivel mennem. Fél11kor meg már túl is voltam az első felesen. Meg még 3an. És a Rockyban még 4en. Volt gond nem kevés. Bár a telefonbeszélgetésekre halványan emlékszem, de az smsek is sok mindent dokumentáltak. Fél4kor már a VHn söröztem. Még most is ki vagyok akadva, hogy Mc annyira nagyvilági lett, hogy egy utcai árustól vettünk sört.
Egy ártatlan sétából született romantikus Kilátózás kerekedett. Megint bebizonyítottam, hogy részegen semmitől se félek. Majd még 40 perces sétálós csókcsata. És igen, megtettem elvesztettem a nem-hozok-haza-pasit-akihez-közöm-van/volt szüzességem. Itt aludt. Persze tesóm szobájába. Hihetetlenül sajnálom, hogy nem láttam tesóm fejét, mikor apa közli vele, hogy a haverod az ágyadban.
Ma megint rájöttem, hogy másnaposan fáj a fény. De legalább így éjfélre lett annyi életerőm, hogy tudjam élvezni ezt a sok pozitív impulzust, ami mostanában ér.
Pár szösszenet:
"Tóth Péter vagyok, magyar szakos tanár. Vegyete fel Facebookon és bármiben segítek."
"Fiú: Kabbe!
Lány: Buzi!
Fiú: Ribanc!
Lány: Köcsög!
Fiú: Még ilyen romantikus beszélgetésben se volt részem..."
"Gecc én be akartalak vinni a bokorba? xD Most jut eszembe. De gyökér vagyok"
Vélemények